Kialakulás

Az outsourcing kialakulását egyesek a logisztika kialakulásával kötik össze, mivel a két tevékenység fejlődése szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ken Akerman, Warehousing Profitability című könyvében az outsourcing kialakulását egészen a bibliai időkig vezeti vissza. Művében Józsefet, az első logisztikai vállalkozónak tekinti. A történet szerint, József megfejti uralkodója álmát, és a hét bő esztendőben elraktározza a gabonát a nép számára, majd a hét szűk esztendőben szétosztja azt, ezzel a logisztikai lépéssel akadályozva meg a nép éhezését. A későbbiekben ez az elgondolás, a velencei raktárakban bontakozik ki, Kelet-és Nyugat-Európa között megnyitva az utat a kereskedelemnek.

A XX. század közepe ismételten változásokat hozott, első ízben az ipar területén. Főként Nyugat-Európa államaiban nőtt meg a száma azon vállalati tevékenységek leválasztásának, melyeket már nem közvetlen kapcsolat fűzött a termeléshez. A külső szolgáltatókkal való együttműködést a rugalmatlanság és a rövid időtartam jellemezte. Hazánkban ekkor jelentek meg a külkereskedelmi vállalatok, központi kutató intézetek, melyek megteremtették a piaci kapcsolatok kialakulásának lehetőségét. A szocializmus tervgazdálkodási időszaka azonban nem adott teret a piaci kapcsolatok kibontakozásának. A vállalatok önellátásra rendezkedtek be, ezzel biztosítva szükségleteik mindenkori ellátását.

A ’70-es években olyan speciális szolgáltatók jelentek meg a piacon, akik a vállalatok alaptevékenységeihez kötődő funkciókat (pl. fuvarozás, raktározás) díjazás ellenében magukra vállalták. Nem volt jellemző, hogy az alaptevékenységről leválasztott funkciók hatására a szervezetek költségcsökkenést értek volna el, ugyanis ezek az ügyletek nem voltak kockázatmentesek a kiszervező vállalat számára, hiszen a szolgáltatás minőségét nem garantálta semmi.

A ’80-as években Magyarország komoly változásokon ment keresztül. A globalizáció felgyorsult, a piaci verseny élesedett, a fogyasztás növekedésével pedig megnőtt a kereslet a minőségi termékek, szolgáltatások iránt is. A változások eredményeként a vállalatok tőkét tudtak felhalmozni, méreteik növekedtek, és felesleges kapacitásaik keletkeztek. Feleslegessé váltak dolgozók és ingatlanok. Az outsourcing feltételei így a logisztika területén jöttek létre elsősorban.

A rendszerváltás után sok új menedzsment elmélet látott napvilágot úgy, mint a karcsúsítás vagy a fő tevékenységre koncentrálás, így az outsourcing előtérbe kerülhetett. A fejlett vállalatok megtartották kulcs kompetenciáikat, más funkcióik elvégzését pedig szakosodott szolgáltatókra bízták, illetve új szervezeteket hoztak létre az elvégzésükre. Az így létrejött vállalatok kezdetben nagy költségigényűek és kis hatékonyságúak voltak. A költségcsökkentésre, hatékonyságnövelésre való törekvések által került be az outsourcing a vállalatvezetési technikák közé.

Felhasznált irodalom:

1. Drótos György (2000): Outsourcing: elméleti alapok, nemzetközi és hazai tapasztalatok, és egy lehetséges döntési modell. In: Szanyi Miklós – Tari Enikő: Külső és belső hálózatok kialakulása és működése a külföldi és hazai gyakorlatban. Gazdasági Minisztérium, Budapest.

2. MFOR.HU (2003.10.19) „Logisztikai outsorucing Magyarországon”