Kategóriák

Információtechnológiai-kiszervezés

A ’80-as években kezdődött meg Magyarországon a vezetői döntések előkészítését támogató információs hálózatok kiépítése. Ez a folyamat jelentős mértékben hozzájárult az outsourcing kialakulásához, ugyanis ezek az informatikai rendszerek képezték az első kiszervezések tárgyait. Létre jött az információtechnológiai-kiszervezés, amely a vállalaton belüli információtechnológiai eszközök, és alkalmazások teljes vagy részbeni kihelyezését jelentette külső szolgáltatóknak. A kiszervezés alkalmazásának számos előnye volt, ezek közül első sorban a költségcsökkentést, illetve a fő tevékenységre való koncentrálást lehet kiemelni. A későbbiekben a szolgáltatás egyre komplexebbé vált, a szolgáltatók sorra bővítették szolgáltatási palettájukat. Napjainkban az informatikaüzemeltetés kiszervezésének számos módja van, melyek elvben egyezhetnek, de technológiai és szakmai tartalmukban számos esetben nagy eltéréseket lehet felfedezni.

1. Teljes körű IT-kihelyezés (ISO – Information Systems Outsourcing). A vállalat eladja a tulajdonában lévő informatikai berendezéseket, hálózatot a szolgáltatónak, aki biztosítja ezek folyamatos üzemképességét, szükség szerinti fejlesztését, üzemeltetési díj ellenében. Az infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtja (adatmentés, katasztrófa-helyreállítás, informatikai eszközök karbantartása és támogató személyzet).

2. Hálózati és desktop-kihelyezések (NDOS – Network and Desktop Outsourcing Services). Már létező, korábban testre szabott, alkalmazások eladása üzemeltetésre és fejlesztésre. Használat havi bérleti díj ellenében. A szerverinfrastruktúra lehet saját vagy bérelt, a környezet szintén saját vagy bérelt (co-location, hosting, server hostel). Két fő formája van: az alkalmazásüzemeltetés és az alkalmazásbérlet.

2.1. Alkalmazásüzemeltetés (AO – Application Management). A megbízó testre szabott vagy standardalkalmazást ad át a szolgáltatónak üzemeltetés céljából, szintén üzemeltetési díj ellenében. Más esetben pedig a szolgáltató csupán az alkalmazások működtetéséért és fenntartásáért felel.

2.2. Alkalmazásbérlet (HAP – Hosted Application Management – korábban ASP).Előre konfigurált, sablonalkalmazások távoli használata hálózaton keresztül előfizetés alapú (bérleti) szerződés keretében. (Minimális vagy nulla testre szabás.) Explicite nem jelenik meg, de járulékos hardver és hálózati infrastruktúra használat is van az árban.

3. Infrastruktúrabérlés (HISP – Hosting Infrastructure Service Provider). A szolgáltató hozzáférést biztosít bizonyos hálózati kapacitásokhoz, melyek kiépítése és fenntartása a megbízó számára túl költséges lenne (data center, VPN, szélessávú internet).

Működésifolyamat-kiszervezés

A következő lépcsőfok az outsourcing fejlődésében a működésfolyamat-kiszervezés (BPO – Business Process Outsourcing), amely egy vagy több nem a kulcs kompetenciák közé tartozó működési folyamat átadását jelenti külső vállalkozóknak. A szolgáltató teljes mértékben birtokolja, irányítja és ellenőrzi a folyamatot az előre meghatározott minőségi kritériumok szerint. A BPO a mindennapos működési folyamatok kiszervezését jelenti, melyeket általában két részre bontanak:

1. Háttérirodai szolgáltatások kiszervezése (Back Office Outsourcing). A Back Office a belső üzleti tevékenységek végzését jelenti, mint például a könyvelés, a pénzügy vagy a számlázás.

2. Ügyfélszolgálati ügyintézés kiszervezése (Front Office Outsourcing). A Front Office kifejezés pedig az ügyféllel kapcsolatos szolgáltatásokat takarja, ilyenek lehetnek a rendeléskezelés, telefonos ügyfélszolgálat (Call Center), információs pult (Help Desk) vagy a marketing.

A BPO legmeghatározóbb részhalmazai:

A humánügyviteli-kiszervezés (HRO – Human Resources Outsourcing) nagyon népszerű szolgáltatás világszerte, mely többek között a bérszámfejtési, társadalombiztosítási, munkaerő-kölcsönzési, toborzási, képzési és teljesítményértékelési feladatok kiszervezését jelenti egy vállalaton belül.

A munkaerőkiválasztási-kiszervezés (RPO – Recruitment Process Outsourcing) a vállalaton belüli állandó toborzási tevékenységek irányításának átadását jelenti egy harmadik fél számára. Magyarországon is egyre több cég bízza rá külső, sok esetben határon túli, szolgáltatóra munkaerő-toborzási feladatainak ellátására.

A tudásfolyamati-kiszervezés (KPO – Knowledge Process Outsourcing) során a tudás és információ alapú munkák kerülnek kiszervezésre egy másik vállalathoz költségcsökkentés vagy szakértelempótlás céljából, legtöbbször más országokban. A nyugat-európai fejlett országok nagyobb IT vállalatai gyakran szervezik ki szoftver-fejlesztéseiket közép- és kelet-európai országokba, így Magyarországra is, elsősorban költségcsökkentés céljából.

Stratégiaifolyamat-kiszervezés

A stratégiaifolyamat-kiszervezés (SPO – Strategic Process Outsourcing) során egy vállalat stratégiai tevékenységei kerülnek kiszervezésre. Nem csak a folyamatok irányításának átadásával jár, hanem az egész módszer kihelyezésével, akár más technológiák használata révén is. A termékgyártás, szolgáltatás vagy adott esetben a kutatás és fejlesztés szervezeten kívülre helyezése előnyös lehet a vállalat számára, ugyanakkor megvannak a hátrányai is. Rövidtávon számos kedvezőtlen hatása lehet. Előidézheti a minőség romlását, a termelés gyengülését, lehetőséget teremthet a szervezeten belüli folyamatok és módszerek kiszivárogtatására, ezeken kívül új konkurencia előidézéséhez is vezethet. Azonban a módszer helyes használata mellett, hosszútávon jelentős természetbeni és financiális javakat hozhat a kiszervező cégek számára. Ezek elengedhetetlen feltétele, hogy a technika adoptálása előtt a vállalat körültekintően megvizsgálja üzleti szükségleteit, elérhető lehetőségeit és felkészülten vágjon bele az ügylet megszervezésébe.

1. Ábra: Outsourcing kategóriák fejlődése Magyarországon

Forrás: Outsourcingcenter.hu

Felhasznált irodalom:

1. Drótos György (2000): Outsourcing: elméleti alapok, nemzetközi és hazai tapasztalatok, és egy lehetséges döntési modell. In: Szanyi Miklós – Tari Enikő: Külső és belső hálózatok kialakulása és működése a külföldi és hazai gyakorlatban. Gazdasági Minisztérium, Budapest.

2. Heiko Gewald (2007): Prediction the adoption of BPO, Universität Mannheim

3. KFKI Számítástechnikai Rt (2002): ITIL – az informatikaszolgáltatás módszertana, a Széchenyi-terv támogatásával

4. IDC Market Analysis (2006): Hungary IT services 2007–2011 forecast and 2006 vendor shares

5. PricewaterhouseCoopers (2008): Outsourcing comes of age: The rise of collaborative partnering