Six Sigma tapasztalatok

Megoszlanak a vélemények a Six Sigma alkalmazásával kapcsolatban. Egyesek szerint egy kiváló folyamatszervezési módszer, melyet javallott bevezetni az IT tevékenységeiket kiszervező cégeknek, mások pedig egy jellegzetesen rugalmatlan, a termékfejlesztésnek gátat szabó menedzsment koncepciónak tartják.

A Six Sigma rendkívül magas minőségi követelményeket állít, nagy hangsúlyt fektet az adatgyűjtésre és az eredmények részletes statisztikai elemzésére. A módszert a Motorola fejlesztette ki, termékei és szolgáltatásai hibaszázalékának csökkentésére. A Six Sigma filozófiája szerint, a folyamatokban fellelhető hibák mérésével kikövetkeztethető azok szisztematikus kiiktatásának módszere, ezáltal közelebb lehet kerülni a tökéletességhez. Egyik alappillére szerint az 1 millió hibalehetőségre eső hibák száma nem haladhatja meg a 3,4-et.

A Six Sigma és az IT menedzselés jellegükben közel állnak egymáshoz. Mindkettő megköveteli a cég stratégiai prioritásainak és célkitűzéseinek szoros követését a siker érdekében. A Six Sigma támogatói szerint, a módszer alkalmazásával a tevékenységek működési költsége 50 százalékkal csökkenthető. Kevesebb alapanyag megy kárba, elősegíti a felhasználói elvárások pontosabb  megértését, ezáltal a fogyasztói elégedettség nőhet, továbbá megbízhatóbb termékek és szolgáltatások születhetnek.

Az iSixSigma magazin igazgatója így nyilatkozott: ”A Six Sigma használatával a cégek alkalmasabbá válnak a kiszervezésre.  Ezen felül, ha az IT folyamatokat letisztázzuk, a módszer segítségével könnyebben felmérhető, hogy érdemes-e azokat kiszervezni vagy cégen belül tartani őket. Nehéz megállapítani, hogy egy cég életében mi következik be előbb, a Six Sigma bevezetése, illetve a kiszervezés. Úgy gondolom, hogy az a fajta folyamatdokumentálás és teljesítményszint-mérés, amit egy kiszervezés megkíván jól idomul a Six Sigma folyamatszemléletéhez.” Mindezek ellenére elismerte, hogy nem jellemző komoly érdeklődés az IT szakemberek részéről a módszer iránt.

A HCL Technologies CEO-ja, Vineet Nayar nemrégiben azt a kijelentést tette, hogy számos pályakezdő egyetemista az USA-ban, nem rendelkezik azzal a képesítéssel, amely az IT területen való sikeres működéshez szükségesek, ide sorolva olyan alapokat, mint a Six Sigma-hoz hasonló metodológiák ismerete. Nayar kijelentését, “melyekkel azt sugallta, hogy a Six Sigma fontosabb, mint az új ötletek megvalósítása,” számos fórumon kritizálták. A HCL berkein belül is akadtak, akik szerint a Six Sigma csak rontott a cég helyzetén, olyan esztelen lépésekre szoktatta rá a vezetőséget, amelyek gátolják az innovációt.

David Taber, a SandHill.com konzulense írta, hogy a Six Sigma nem működik hatékonyan a termékfejlesztés területén, nem tulajdonít kellő figyelmet a vevők visszajelzéseire, ily módon szükségtelenül bonyolult specifikációkhoz vezet.

A QualPro Zrt (megjegyezendő, hogy maga is kifejlesztett egy folyamatszervező metódust, az MTV-ét) elnök-vezérigazgatója szintén felsorolta kifogásait a Six Sigma-val kapcsolatban. Többek közt a következőket: ”A Six Sigma alapú kezdeményezések igen drágák lehetnek, a módszer hajlamos kis, fokozatos lépésekre korlátozni a fejlődést, áttörés jellegű transzformációk helyett, ezáltal leveszi a felelősséget a vezetőségről, azt a Six Sigma szakértők kezébe helyezi, így felhígítja a hatékonyságot és teljesítményt célzó erőfeszítéseket.”

Nehéz általános ítéletet hozni a Six Sigma hatékonyságával kapcsolatban, hiszen az adaptációt minden esetben egyedi körülmények befolyásolják. A Six Sigma segíthet a költségcsökkentésben, bevezetésével nagyfokú standardizálás érhető el, melynek a működési folyamatokkal és a cégkultúrával való összeegyeztetése rendkívül fontos azon vállalatok számára, melyek a jövőben outsourcing implementációját tervezik. Hátránya, hogy a túlzott standardizálás gátat vethet az innovációnak, ezért a folyamatszervezés során mindig nagy hangsúlyt kell helyezni az innovációra és ügyfelekkel való kapcsolattartásra.

Forrás: www.itbusinessedge.com